Lehet, hogy körülöttünk a világban zúgolódásokat, panaszáradatokat hallunk, de ezek igazából csak éhes szívek kiáltásai: 'Adjatok inni!' -, mint a szamáriai asszony a kútnál. Szomjas volt, de az Úr tudta csak igazán, hogy valóban mire szomjazik, és mire is van szüksége - és az Úr Jézus Krisztus odament és betöltötte. Ugyanúgy a pusztában a nép számára az Úr önmagát nyitotta meg és a valódi szükségüket töltötte be. Odaállt és engedte, hogy a benne levő vízforrás felfakadjon, kifolyjon és megelégítse a népet.
"Te sújts a Sziklára, és víz jön ki abból, hogy igyon a nép." Kész volt teljesen megnyitni magát, kész volt betölteni a ki nem mondott szükségeket is, kész volt a Benne rejlő kincseket átadni, számukra megnyitni. Elérhetővé tette magát teljesen azáltal, hogy kiöntötte Önmagát megelevenítő forrásként.
1.Kor.10,4 "És mindnyájan egy szellemi italt ittak, mert ittak a szellemi Kősziklából, aki követte őket, ez a Kőszikla pedig a Krisztus volt."
Most mi vagyunk azok, akikben már bennünk van ugyanez a forrás (Ján.7,38 "Aki hisz Én bennem, amint az Írás mondta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.'"), ami képes sokak számára megoldást adni, képes betölteni a szükségeket. Az Úr megnyitotta a fülünket és képesek vagyunk meghallani a világban egyre erősebben hallható panaszkodó, siránkozó, zúgolódó hangok mögött a szomjas szívek kiáltását. A forrás, a vízfolyam bennünk nem csupán a saját szükségeink megelégítésére van. Kiárad, ömlik, folyik, zúdul, növekszik és elérhető mások számára is.
Zsolt.105,41 "Megnyitotta a Kősziklát és víz zúdult ki, folyóként futott a sivatagon."
Száraz, reménytelen helyekre is bevezet bennünket az Úr, hogy az ott élők, ott rekedtek számára is felfakadjon a minket már megelevenített és bennünket már éltető folyó.
Zsolt.78,15a "Sziklákat hasított meg a pusztában …"
A sziklának meg kellett hasadnia, ahogyan az alabástromedénynek is össze kellett törnie, hogy a benne levő kiáradjon. Krisztus önként állt oda Mózes elé, hogy rásújthasson, és a víz felfakadjon belőle.
Zsolt.78,15b-16 "… és inniuk adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből. Patakokat fakasztott a Kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett."
Az Úr elhelyezett minket egy olyan földön, ami tele van szomjazó szívekkel. Olyan világban élünk, amelyik sóvárogva várja a Krisztusról szóló kijelentéssel teli, érettségre felnőtt Isten-fiak megjelenését. Akik készek odaállni, és engedni, hogy mindenféle körülmény nyomása, ránk nehezedése következtében is Élő Víz jöjjön ki belőlünk. Legyünk reménységet előhozó forrás, hitet árasztó folyó!
2.Móz.17,1 "… a népnek nem volt inni való vize."
A világban élők el vannak látva mérgező kutakkal, amelyek tele vannak okkultizmussal, a vallásosság mérgével, humanizmus elhomályosító erejével, …
2.Móz.17,3 "És szomjazott ott a nép a vízre …"
Ez a világ, szomjazik, éhes, keres és kutat az igazság után, a megelégítő források után.
2.Móz.17,4 "Mózes pedig az Úrhoz kiáltott mondván: 'Mit cselekedjek ezzel a néppel? Kevés híja, hogy meg nem köveznek engem.' Az Úr mondta Mózesnek: 'Eredj el a nép előtt és vegyél magad mellé Izráel vénei közül; pálcádat is, mellyel a folyót megsújtottad, vedd kezedbe és indulj el. Én odaállok eléd a Sziklára a Hóreben, és te sújts a Sziklára, és víz jön ki abból, hogy igyon a nép …"
Kész vagyok odaállni elé és engedni, hogy mindenféle helyzet és körülmény rám sújtva bár, de megnyissa a bennem levő forrást, és előhozza a valódi élettel teli folyamokat belőlem? Igen, Uram! Amikor Isten 'agape' szeretete elindul, az minden ellenállást áttör. Lehet, hogy az ördög próbál mindenféle falakat, gátakat építeni a forrásaink köré, hogy azt mások ne érhessék el, vagy ne is vegyék észre, de Isten szeretetével szemben nem tud gátat emelni. Egyszerűen ledől, összeomlik minden Isten Királyságának útjában álló akadály, és Szent Szellemmel együtt mondjuk, hirdetjük, kiáltjuk ennek a világnak:
Jel.22,17 "És a Szellem és a Menyasszony ezt mondják: Jöjj el! És aki hallja, ezt mondja: Jöjj el! És aki szomjazik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!"
…"
Az Úr töltsön be túlcsorduló módon - úgy, hogy belőled kiáradva sokakat másokat is megelégítsen - az Ő szeretetével, természetfölötti erejével, örömével - reménységgel és hittel, az Ő kegyelmével!
Örömteli, győztes napokat!
szeretettel
Nemes Pál |